Kenneth Grant és a LAM-kultusz kialakulása A LAM-portré eredete és publikációja (1918–1919) A portré feltételezhetően a New York-i Amalantrah Working idején (1918–1919) készült. A fennmaradt mágikus naplók csupán az első mintegy hat hónapot fedik le. Nincs bizonyíték arra, hogy Crowley ebben az anyagban LAM néven hivatkozott volna bármely entitásra. A kép először 1919-ben jelent meg The Way címmel, Crowley saját kommentárjának frontispice-eként Blavatsky The Voice of the Silence című művéhez. Crowley itt a tibeti lam szó jelentését („út”, „ösvény”) adja meg, és kapcsolatba hozza a Babe in the Egg, Harpocrates, valamint a Csend Istene motívummal. A feltételezett 1919-es Dead Souls kiállításon való szereplés szekunder forrásokból ismert, elsődleges bizonyíték nem áll rendelkezésre. A modern okkult érdeklődés LAM iránt nagyrészt Kenneth Grant írásaiból fakad, főként az 1960–1990 között megjelent Typhonian Trilogies köteteiből. Michael Staley szerint a portré és az Amalantrah Working között van kapcsolat, bár a fennmaradt feljegyzések csak a munka első felét tartalmazzák. Kenneth Grant találkozása LAM-mal (1945) Staley beszámolója szerint Grant 1945-ben látta először a portrét, amelyet később újra közölt A Magical Revival című könyvében. Grant úgy vélte, LAM transz-mundán intelligencia, amellyel a képen keresztül kapcsolat létesíthető. Az anekdota, miszerint Crowley egy asztmás roham idején nyújtott segítségért cserébe adta a képet Grantnek, nem igazolható elsődleges forrásból. A Typhonian Ordo Templi Orientis keretében Grant a portrét rituális kapuként értelmezte. A Lam Statement című Typhonian szöveg szerint a portré vizuális fókuszként (yantra) használható, a Lam név mantraként szolgál, a tantra pedig azonosulás a dikpalával, a Fejet jelképező Szellem Tojásába való belépés révén. A belépés a tudat szemein keresztül történő kivetítéssel valósul meg. LAM mint kapu és funkciója Staley megfogalmazása szerint LAM kapu szerepet tölt be. A portréra koncentrálva, a Fejként megjelenített Szellem Tojásába belépve kapcsolat teremthető LAM-mal, ami más tudatdimenziókkal való érintkezéshez vezet. Crowley nem hagyott hátra részletes értelmezést LAM-ról, ami Staley szerint lehetőséget adott a gyakorlóknak saját jelentések felfedezésére és kísérletezésre. A Typhonian rendszerben LAM többfunkciós szimbólummá vált: vizuális fókusz, mantrikus kulcs és imaginatív átjáró. Staley más írásaiban LAM elsődleges funkciójaként a tágabb tudatosságtartományokhoz, az emberi tudaton túli, idegen minőségű intelligenciákhoz vezető kaput jelöli meg. A Typhonian O.T.O. hagyományban a LAM-gyakorlat fő elemei: 1. Vizuális koncentráció a portréra, yantraként alkalmazva. 2. A LAM név ismétlése mantraként. 3. Imagináció útján belépés a Szellem Tojásába. 4. Kapcsolatfelvétel és kommunikáció az idegen intelligenciával. 5. Az élmény integrálása a mágikus és misztikus gyakorlatokba. Tehát a Crowley magyarázatának hiánya engedett teret a későbbi értelmezéseknek, amelyekben LAM a transz- és pandimenzionális gnózis szimbólumává vált. Források Michael Staley: The Mysteries of Lam (Typhonian O.T.O.) The Lam Statement – Concerning the Cult of Lam: The Dikpala of the Way of Silence Michael Staley: Lam: The Gateway Aleister Crowley: Commentary on The Voice of the Silence (1919)